11. Lecke:
Melléknevek fokozása 1. – rész

Den här gången ska vi prata om adjektiven och vilka olika former av dem som finns. Adjektiven använder vi i språket för att ge mer information om substantiven. Ta substantivet säng till exempel. Vilka adjektiv kan vi beskriva sängen med? Jo, till exempel bekväm, obekväm, ny, gammal, mjuk, hård, skön, bäddad, obäddad, stor, liten, modern, gammaldags, billig och dyr. Skillnaden mellan sängarna i de båda nedanstående meningarna är ju väldigt stor, eller hur?
Min nya, dyra säng är stor, mjuk och bekväm.
Min gamla, billiga säng var liten, hård och obekväm.
Ett adjektiv i obestämd form har oftast tre olika varianter där ett -t eller ett -a läggs till grundformen beroende på vilket ord det beskriver.
En trevlig mamma
Ett trevligt barn
Två trevliga föräldrar
Ibland står adjektivet innan substantivet som i exemplen ovan, men ganska ofta står de efter ett substantiv eller pronomen. Då har vi exempel som: Mamman är trevlig. Barnet är trevligt. Föräldrarna är trevliga. Den här konstruktionen kräver ett verb, och det är bara några få verb som kan användas på det här sättet. De vanligaste verben är vara, bliva, heta, kallas, anses, verka och förefalla.
Det vi ska träna på nu är hur man komparerar, alltså jämför adjektiven och vi börjar med att träna på regelbundna adjektiv. För att kunna jämföra två adjektiv med varandra måste man lära sig komparativformen. Det är enkelt. Lägg bara till -are till grundformen😊
Glad — gladare
Rolig — roligare
Trevlig — trevligare
Ny — nyare
Bekväm — bekvämare
Mjuk — mjukare
Hård — hårdare
Skön — skönare
Billig — billigare
Dyr — dyrare
God — godare
Snygg — snyggare
Stark — starkare
Lycklig — lyckligare
Lätt — lättare

När vi använder komparativformen måste vi också oftast använda ordet än för att göra jämförelsen korrekt. Titta på meningarna nedan!
En dyr soffa är ofta skönare och bekvämare än en billig.
Den här filmen var roligare än den förra vi såg.
Ett dyrt vin är ofta godare än ett billigt.
Det här ölet var starkare än det vi drack igår.
Dyra möbler är ofta snyggare än billiga.
De här kunderna var trevligare än de vi hade igår.

Det finns tillfällen när man inte använder än som till exempel:
Jag var lyckligare förr.
Det var trevligare förra året.
De är starkare nu.

Komparativformen används också i uttrycket Ju ….. desto….. Titta på exemplen nedan:
Ju trevligare personal desto gladare gäster.
Ju hårdare jag tränar desto starkare blir jag.
Ju dyrare champagnen är desto godare smakar den.

Ebben a leckében a melléknévekkel és azok különböző formáival fogunk dolgozni.
A mellékneveket arra használjuk, hogy több információt szolgáltassunk a főnévről. Vegyük például a „säng” = ágy főnevet. Melyik melléknevekkel tudjuk ezt leírni, jellemezni? Nos, például:
bekväm = kényelmes
obekväm = kényelmetlen
ny = új
gammal = régi
mjuk = puha
hård = kemény
skön = kellemes / kényelmes viselet
bäddad = beágyazott
obäddad = beágyazatlan
stor = nagy
liten = kicsi
modern = modern
gammaldags = régimódi
billig = olcsó
dyr = drága
A lenti mondatokban nagyon nagy a különbség az ágyak között, ugye?
Min nya, dyra säng är stor, mjuk och bekväm. = Az új, drága ágyam nagy, puha és kényelmes.
Min gamla, billiga säng var liten, hård och obekväm. = A régi, olcsó ágyam kicsi, kemény és kényelmetlen volt.
A mellékneveknek általában három különböző változata, alakja van határozatlan formában, amikor is egy -t vagy egy -a kerül az alapforma végére végződésként, attól függően, hogy melyik szót írja le közelebbről, melyik szót jellemezi.
En trevlig mamma. = Egy kellemes/kedves anyuka
Ett trevligt barn. = Egy kellemes/kedves gyerek
Två trevliga föräldrar. = Két kellemes/kedves szülő
Van, amikor a melléknév a főnév előtt áll, mint a fenti példákban, de eléggé gyakran a főnév vagy névmás után található.
Erre a következő példákat hoztuk:
Mamman är trevlig. = Az anyuka kellemes/kedves.
Barnet är trevligt. = A gyerek kellemes/kedves.
Föräldrarna är trevliga. = A szülők kellemesek/kedvesek.
Ehhez a fajta konstrukcióhoz kell egy ige és csak nagyon kevés ige használható így. A leggyakoribb igék ehhez:
vara = lenni
bliva = válni valamivé
heta, kallas = hívni valahogy (neve)
anses = valamilyennek tekintett, tartott
verka, förefalla = valamilyennek tűnik.

Amit most gyakorolni fogunk az az, hogy hogyan fokozzuk a mellékneveket. A nem rendhagyó melléknevekkel kezdünk. Az első dolog, amit meg kell tanulnunk, az a középfok, az úgy nevezett „komparativformen”. Ez könnyű! Csak tedd az alapforma végére azt, hogy -are, és már kész is! 😊
Glad gladare = boldog, boldogabb (legtöbbször „örülni”-nek fordítjuk
Lycklig lyckligare = boldog, boldogabb (ez a szó a mélyebb boldogságot jelzi)
Rolig roligare = vicces, viccesebb
Trevlig trevligare = kellemes/kedves, kellemesebb/kedvesebb
Ny nyare = új, újabb
Bekväm bekvämare = kényelmes, kényelmesebb
Mjuk mjukare= puha, puhább
Hård hårdare = kemény, keményebb
Skön skönare = kellemes, kellemesebb / kényelmesebb viselet
Billig billigare = olcsó, olcsóbb
Dyr dyrare = drága, drágább
God godare = finom, finomabb
Snygg snyggare = szép/helyes, szebb/helyesebb
Stark starkare = erős, erősebb
Lätt lättare = könnyű, könnyebb

Amikor a középfokot használjuk, legtöbbször használnunk kell az „än” = mint szót is, hogy az összehasonlítás helyes legyen. Nézd csak meg a lenti mondatokat!
En dyr soffa är ofta skönare och bekvämare än en billig. = Egy drága heverő gyakran kellemesebb és kényelmesebb, mint egy olcsó.
Den här filmen var roligare än den förra vi såg. = Ez a film viccesebb volt, mint az előző, amit láttunk.
Ett dyrt vin är ofta godare än ett billigt. = Egy drága bor gyakran finomabb, mint egy olcsó.
Det här ölet var starkare än det vi drack igår. = Ez a sör erôsebb (volt), mint amit tegnap ittunk.
Dyra möbler är ofta snyggare än billiga. = A drága bútorok gyakran szebbek, mint az olcsóbbak.
De här kunderna var trevligare än de vi hade igår. = Ezek az ügyfelek kedvesebbek (voltak), mint a tegnapiak.

Vannak esetek, amikor nem használjuk az än = mint szót, mint például:
Jag var lyckligare förr. = Boldogabb voltam régen/ezelőtt.
Det var trevligare förra året. = Kellemesebb volt tavaly.
De är starkare nu. = Most erősebbek.

A középfokot a Ju ….. desto….. = Minél … annál … kifejezésben is használjuk. Nézd csak meg ezeket a példákat – külön figyelmet szentelve a szórendre a második és harmadik mondatban:
Ju trevligare personal desto gladare gäster. = Minél kedvesebb a személyzet, annál boldogabbak a vendégek.
Ju hårdare jag tränar desto starkare blir jag. = Minél keményebben edzek, annál erősebb leszek.
Ju dyrare champagnen är desto godare smakar den. = Minél drágább a pezsgő, annál finomabb. (den smakar gott = finom)

A következő oldalon kell dolgoznod: https://student.swency.com/

Kérünk Google Chrome böngészőt használj! Köszönjük!

A kódokat lentebb látod (8 jegyű számsor), névnek bármit beírhatsz, ennek a mezőnek a csoportos oktatásnál van jelentősége. A Swencyben a kérdések helyes eredményét, csak a feladatsor végén fogod megtudni. Egy karikában látod majd az eredményedet százalékban. FONTOS! Ennek a képernyőnek az alján KÖZÉPEN (a kiszámított százalék alatt) van egy lefelé mutató nyilacska. Kattints mindig oda, hogy lásd a RÉSZLETES EREDMÉNYEDET is a helyes megoldásokkal! A feladatsorokat többször is megoldhatod! A mondatok könnyebb elsajátítása érdekében a feladatsorokkal sorban haladj. Az első két feladatsor a hallás utáni értésed teszteli. A 3. és a 4. feladatsor próbálja begyakoroltatni Veled a mondatokat, az 5. feladatsorban pedig már a mondatokat magyarról svédre kell fordítani.

11. Lecke – 1. rész, Kvíz 1/A Kód: 39117919
11. Lecke – 1. rész, Kvíz 1/B Kód: 56201917
11. Lecke – 1. rész, Teszt 1/A Kód: 35887450
11. Lecke – 1. rész, Teszt 1/B Kód: 56405253
11. Lecke – 1. rész, magyarról – svédre 1. Kód: 32179504