19. Lecke:
„BIFF” szabály – 1. rész

Hej!
En spännande sak med svenskan är ordföljden. Vissa språk har flexibel ordföljd och andra har en fastare ordföljd. I svenskan är ordföljden viktig för att skilja mellan till exempel frågor och påståenden. Titta på följande två meningar:
Du jobbar hårt / Jobbar du hårt
Den första meningen ska avslutas med en punkt och är ett påstående. Den andra ska avslutas med ett frågetecken och är en fråga.
Du jobbar hårt. / Jobbar du hårt?
Den här lektionen handlar om BIFF-regeln. Jämför de följande två meningarna: Du gillar inte fotboll. Jag vet att du inte gillar fotboll.
Titta på placeringen av satsadverbialet inte. Första meningen är en huvudsats och där står inte efter verbet. Andra meningen är en bisats och där står inte före verbet. Här kommer ett exempel till med adverbialet kanske:
Jag kommer kanske för sent till konserten. Jag vet att jag kanske kommer försent till konserten.

Vad står då BIFF för? I Bisats kommer Inte Före Första (Finita) verbet. Det betyder att alla satsadverbial har olika placering i huvudsats och bisats. Satsadverbial är ord som modifierar hela satsens innehåll, som tex inte, kanske, antagligen, troligtvis, lyckligtvis, förhoppningsvis, alltså, nog, tyvärr, egentligen, nämligen, redan, sällan, alltid och aldrig.

Så det gäller att hålla reda på vilka ord som är satsadverbial samtidigt som man
ska veta om det man säger eller skriver är en huvudsats eller bisats…

Inte så konstigt att det tar lång tid att träna in den här regeln. Men nu har du ju i alla fall chansen att träna ordentligt!

Vannak szabad szórendű nyelvek, mint például a magyar is, más nyelveknek pedig kötött a szórendjük. Mint a svédnek is.

A svédben a szórend fontos, többek között ezzel mutatjuk, hogy egy mondat kérdés vagy állítás. Pl.: Du jobbar hårt. / Jobbar du hårt? Ha nem lenne ott a pont vagy a kérdőjel a végén ezeknek a mondatoknak, akkor is tudnánk, hogy melyik az állítás és melyik a kérdés.

És akkor most ugorjunk a mélyvízbe:

Ma egy, a fentinél, nehezebb svéd szórendi sajátossággal fogunk foglalkozni: az úgy nevezett BIFF szabállyal, vagy svédül: BIFF-regeln. Figyeld csak meg a különbséget a következő két mondat között:

Du gillar inte fotboll. = Te nem szereted a focit.

Jag vet att du inte gillar fotboll. = Én tudom, hogy te nem szereted a focit.

Nézd meg, hogy hova kerül az „inte = nem” módosítószó. (Egy kis emlékeztető: a módosítószó egy olyan szó, amely egy mondatrésznek vagy az egész mondatnak módosítja a tartalmát. Több módosítószóval is fogunk ma találkozni.) Tehát akkor, hova is került az „inte”?

Az első mondat egy úgy nevezett „egyszerű mondat”. Ebben az „inte” az első ige mögött áll. A második mondat egy úgy nevezett „alárendelő összetett mondat”, aminek az (alárendelt) mellékmondatában áll az „inte”, az első ige előtt.

Mielőtt tovább megyünk, itt jön egy másik emlékeztető a nyelvtanórákon tanultakról. Az úgy nevezett egyszerű mondatok egy tagmondatból állnak (pl.: Te nem szereted a focit.), míg az összetett mondatok 2 vagy több tagmondatból.

Az összetett mondatok tagmondatai alkothatnak mellérendelő vagy alárendelő összetett mondatot. A mellérendelő összetett mondatok tagmondatai egyenlő rangúak és csak tartalmi-logikai viszony van közöttük.

Például:

Lementem a strandra, és napoztam egy jót.
Elmentem a boltba, de nem vettem semmit.
Vagy megnézem a filmet, vagy elolvasom a könyvet.

Az alárendelő összetett mondatokban egyes tagmondatok mondatrészkifejtők, ezt hívjuk mellékmondatnak és alárendelt helyzetben vannak; más tagmondatok pedig nem fejtenek ki mondatrészt és ezeket főmondatnak hívjuk. A főmondatok tartalmilag hiányosak, ezért szorulnak arra a kiegészítésre vagy magyarázatra, amit a mellékmondat ad.

Például:
Nekem az teljesen egyértelmű [főmondat], hogy a könyvet olvasom el először [mellékmondat].

Vagy, kiemelés, kihangsúlyozás céljából a főmondat elé kerül:
Amerre én megyek [mellékmondat], az nem feltétlenül a legrövidebb út [főmondat].

Vagy beékelődik a mellékmondat a főmondatba:
Nekem az, hogy a könyvet olvasom el először, teljesen egyértelmű.

Nos ez után a kitérő után, nézzünk meg egy másik módosító szót: „kanske = lehet”. Itt jön erre példa:

Jag kommer kanske för sent till konserten. = Lehet, hogy késve érkezek a koncertre.

Jag vet att jag kanske kommer försent till konserten. = Tudom, hogy lehet, hogy késve érkezek a koncertre.

A már említett BIFF szabály azt könnyíti meg, hogy eldöntsük, hogy a módosító szót hova tegyük. A „BIFF” a következő szabálynak a rövidítése: I Bisats kommer „Inte” Före Första verbet = A mellékmondatban (= Bisats / alárendelt tagmondat) az „Inte” az első ige elé jön.

Igaz, hogy az úgy tűnik, hogy a szabály az „inte”-ről szól – valószínűleg azért, mert ez a legtöbbet használt módosító szó, – de a szabály igazából az összes módosító szóra vonatkozik.

Azt jelenti, hogy minden módosító szó más helyen áll, ha alárendelt mondatrészben szerepel, ahhoz képest, hogy hol áll egy egyszerű mondatban vagy egy főmondatban. A módosítószavak, mint már fent említettük, azok a szavak, amelyek egy mondatrésznek vagy az egész mondatnak módosítják a tartalmát.

Például:

Inte = nem,
Kanske = talán,
Antagligen, troligtvis, förmodligen, nog = feltételezhetőleg, valószínűleg
Lyckligtvis = szerencsére,
Förhoppningsvis = remélhetőleg,
Alltså = tehát, ennek megfelelően
Tyvärr = sajnos,
Egentligen = valójában,
Nämligen = mégpedig, nevezetesen,
Redan = máris,
Sällan = ritkán,
Alltid = mindig
Aldrig = soha.

Azaz, fontos két dologra odafigyelni: melyik szavak a módosítószavak ÉS főmondatban vagy mellékmondatban használjuk-e őket. Ezért dolgozunk velük ilyen sokat!

A következő oldalon kell dolgoznod: https://student.swency.com/

Kérünk Google Chrome böngészőt használj! Köszönjük!

A kódokat lentebb látod (8 jegyű számsor), névnek bármit beírhatsz, ennek a mezőnek a csoportos oktatásnál van jelentősége. A Swencyben a kérdések helyes eredményét, csak a feladatsor végén fogod megtudni. Egy karikában látod majd az eredményedet százalékban. FONTOS! Ennek a képernyőnek az alján KÖZÉPEN (a kiszámított százalék alatt) van egy lefelé mutató nyilacska. Kattints mindig oda, hogy lásd a RÉSZLETES EREDMÉNYEDET is a helyes megoldásokkal! A feladatsorokat többször is megoldhatod! A mondatok könnyebb elsajátítása érdekében a feladatsorokkal sorban haladj. Az első két feladatsor a hallás utáni értésed teszteli. A 3. és a 4. feladatsor próbálja begyakoroltatni Veled a mondatokat, az 5. feladatsorban pedig már a mondatokat magyarról svédre kell fordítani.

19. Lecke – 1. rész, Kvíz 1/A Kód: 34426796
19. Lecke – 1. rész, Kvíz 1/B Kód: 43966277
19. Lecke – 1. rész, Teszt 1/A Kód: 33018942
19. Lecke – 1. rész, Teszt 1/B Kód: 28350974
19. Lecke – 1. rész, magyarról – svédre 1. Kód: 27987485